Komárom-Esztergom megyei cégkereső – Cégek lelőhelyei


Komárom-Esztergom megye

Esztergomi Bazilika Komárom-Esztergom megye Magyarország északnyugati részén terül el. A Duna és Szlovákia határolja északról, keleti szomszédja Pest megye, délre tőle Fejér és Veszprém megye húzódik, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Pest megye után a Komárom-Esztergom megye a második legsűrűbben lakott területe és 2265 négyzetkilométeres kiterjedésével a legkisebb megyéje az országnak. A megyeszékhely: Tatabánya. Összesen 76 település van a megyében, amiből 10 város: Esztergom, Tata, Komárom, Oroszlány, Dorog, Nyergesújfalu, Ács, Kisbér, Lábatlan és Bábolna.

Domborzat

A Bakony, a Vértes – Velencei – hegyvidék és a Dunazug – hegység vonulatai érintik a megyét a Dunántúli – középhegység részeként. A másik nagytáj, ami a megye területén található, a Kisalföld. A Duna nemcsak a megye legnagyobb folyója, hanem mintegy 80 kilométeren keresztül természetes országhatár is. Komárom-Esztergom megye legmagasabb pontja a Pilisben található Nagy-Szoplák, ami tengerszint felett 710 méter magasra nyúlik. A térség legalacsonyabb pontja a 106 méteren fekvő Duna melletti Dömösnél van.

Történelem

Rám szakadék - Dömös Szent István király Komárom vármegye és Esztergom vármegye néven szervezte meg a mai megye jogelődjét, bár az akkoriban jócskán belenyúlt a mai Szlovákiába. Az évszázadok során többször módosult, gyarapodott vagy éppen egyesült a két vármegye. 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergom várát és a török hódoltság idején több megyét átfogó terület központjává tették. Ezzel szemben Komárom vármegye soha nem került a törökök kezébe. Esztergom vármegye a törökök kiűzése után újjászerveződött. II. József egyesítette először a két vármegyét, és Tatát jelölte ki székhelyének. Az uralkodó halála után ismét két külön vármegyére bomlott a terület. 1848-ban megszűnt mindegyik nemesi vármegye és vármegyei bizottságok alakultak. 1851-1860 között Esztergom vármegye Esztergom székhellyel a Duna jobb partján, míg Komárom székhellyel Komárom vármegye, a Duna bal partján helyezkedett el. 1919-ben csehszlovák csapatok megszállták Komáromot. A trianoni békekötéskor a Duna bal partján lévő részt Csehszlovákiához került. A megmaradt terület közigazgatásilag egy részhez tartozott. Az első bécsi döntést követően a két vármegyét átszervezték. A II. világháború után az egykori Komárom és Esztergom vármegyékből megmaradt területeket közös közigazgatás alá vonták, és véglegesen Komárom – Esztergom vármegyének nevezték el. Az 1950-es megyerendezések ismét változást hoztak, a terület új nevet kapott: Komárom megye lett, és Tatabányát jelölték ki székhelyéül. A városok száma szépen növekedett, és 1989-re már 8 várost tudhatott magáénak a terület. 1990-ben kapta meg a térség mai nevét: így lett Komárom – Esztergom megye.

Éghajlat

Tatai vár A megye éghajlata meleg és enyhe telű. Az évi középhőmérséklet 10-11°C körül mozog. Nyugati – északnyugati szél jellemző, és átlagosan évente 550-600 mm (hegyekben 700 mm) csapadék hull a térségben

Népesség

139fő/négyzetkilométeres népsűrűségével az ország második legsűrűbben lakott területe Komárom – Esztergom megye. 312.000 ember él az ország legkisebb megyéjében. Kitelepülések, urbanizáció és lakosságcserének köszönhetően a megye nemzetisége túlnyomórészt magyarnak tekinthető, bár sok német és szlovák kisebbség él a területen

Mezőgazdaság

A búza, kukorica és cukorrépa tartozik leginkább a termesztett növények közé, de a zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés is nagyon fontos a megyében. Állattenyésztés terén a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfi-, és a juhállomány jelentős.

Ipar

Az ipar folyamatosan fejlődik a térségben. A kedvező elhelyezkedés és infrastruktúra miatt szívesen települnek a megyébe gyárak. Jelenleg mintegy 20.000 fő dolgozik 9 ipari parkban. A legfejlettebb a gépipar, fémfeldolgozás, az elektronikai és kommunikációs termékek gyártása. Meghatározó szerepet tölt be a megyében a hagyományos papír- és építőanyag gyártás is. Jelentős bauxit és barnakőszén lelőhely a megye. A megye meghatározó ipari központjai: Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan.

Közlekedés

Esztergomot és Szlovákia legdélebbre fekvő városát, Párkányt, a Mária Valéria híd köti össze. A két Komáromot pedig a z Erzsébet híd kapcsolja össze

Komárom-Esztergom megye főbb látnivalói

  • Esztergomi Bazilika
  • Tatai Vármúzeum
  • Öreg – tó – Tata
  • Eszterházy – kastély – Tata
  • Agostyáni Arborétum – Tata
  • Csillag Erőd – Komárom
  • Duna Múzeum – Esztergom
  • Rám – szakadék – Dömös
  • Turul – madár – Tatabánya
  • Gesztesi – vár – Várgesztes